NKKP (STARTING 150326) Kutatócsoport
Az Osztrák-Magyar Monarchia geopolitikai tendenciái és balkáni stratégiája: egyéni források és külpolitikai aktorok (1878-1918)
A projekt futamideje: 2025-2028
A kutatócsoport tagjai:
- Balatoni Balázs (doktorjelölt, Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola)
- Bordás Bertalan (egyetemi tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézet)
- Bíró László (tudományos főmunkatárs, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Délkelet-Európa Története Osztály)
- Csaplár-Degovics Krisztián (tudományos főmunkatárs, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Délkelet-Európa Története Osztály)
- Demeter Gábor (tudományos főmunkatárs, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Délkelet-Európa Története Osztály)
- Schrek Katalin (kutatócsoport-vezető, egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem Történelmi Intézet)
A kutatás főbb célkitűzései:
A geopolitika tanulmányok kiemelt szereppel bírnak a jelenkor problémáinak megértésében és a stratégiai gondolkodás kialakításában. A múlt tapasztalatainak regionális szintű feltárása és a főbb konzekvenciák levonása olyan tudásbázist eredményezhet, amely jól adaptálható a 21. századi nemzetközi viszonyok kezelésére vonatkozóan, mindemellett pedig új irányvonalat jelölhet ki a modern történettudományban.
A Balkán, mint geopolitikai tér kulturális, etnikai, valamint politikai diverzitása miatt, számos kihívással nézett szembe, s ez az állítás a mai viszonyok között is megállja a helyét. Gondoljunk csak a nyugat-Balkán európai integrációjának folyamtára vagy a balkáni nemzetállamok etnikai és gazdasági érdekellentétek mentén húzódó, feloldatlan konfliktusaira. Ugyanakkor az államok közötti viszonyrendszer, a politikai-gazdasági és kulturális kapcsolódási pontok alapjaiban határozzák meg egy régió adottságait, fejlődési irányát és külpolitikai lehetőségeit. Ebben a tekintetben a Balkán mellett kiemelt szerepe van tágabban értelmezve Közép-Európának (szűkebben pedig Ausztriának és Magyarországnak), mert a két térség egymáshoz való relációja korszakokon átívelően egy sajátos geopolitikai teret alkotott, Kelet és Nyugat találkozási pontját képezte (és bizonyos értelemben képezi jelenleg is). Ennek tökéletes példája volt az Osztrák-Magyar Monarchia több évtizeden átívelő balkáni jelenléte és politikájának erős délkelet-európai orientációja, amely felismerte a Balkán jelentőségét és tudatosan alakított geopolitikai stratégiák mentén formálta kapcsolatait a félsziget államaival.
A projekt célja, hogy a stratégiai szemlélet és a külpolitikai döntéshozatal mechanizmusainak tanulmányozásával, valamint a múlt eseményeinek komplex értelmezési keretbe helyezésével jobban realizáljuk a jelenkor balkáni viszonyait, a félszigetnek Európával és elsősorban Közép-Európával való kapcsolatát. Ennek érdekében új elméleti módszereket kell alkalmazni és az interdiszciplinaritás jegyében be kell emelni a történettudományi kutatásba a geopolitikai elemzés és a nemzetközi kapcsolatok elemzésének (IR analysis) külpolitikai aktorokra vonatkozó vizsgálati szempontjait. A kutatás emellett erősen építi a forrásközpontúságra és a Balkán diplomatáinak egodokumentumaira.
- Milyen tendenciák vázolhatóak fel Ausztria-Magyarország Balkánt érintő geopolitikájában?
- A Balkán irányában alkalmazott közvetett és közvetlen stratégiai megfontolásokra milyen „változók” voltak hatással?
- Ausztria-Magyarország balkáni stratégiája koherens egészet alkotott-e vagy a félszigeten belül is regionális tagoltság figyelhető meg benne?
- Amennyiben igen, akkor a regionális differenciák hogyan mutatkoztak meg például a válságkezelésben?
A projektben részt vevő személyek mind a balkáni tanulmányok, mind pedig az osztrák-magyar történelem területén tapasztalt kutatók. Demeter Gábor 2017-ben és 2018-ban megjelent munkái Ausztria-Magyarország balkáni jelenlétének gazdasági motivációit és ideológiai alapjait, valamint a folyamat geopolitikai aspektusait vizsgálta, miközben rávilágított a vizsgálati terület főbb alapkérdéseire. Csaplár-Degovics Krisztián az imperializmus és kolonializmus megjelenési formáit tanulmányozza az Osztrák-Magyar Monarchia Balkán-politikájában, míg Schrek Katalin a délkelet-európai, a fekete-tengeri és az orosz geopolitikai tér vizsgálatára helyezte korábban a hangsúlyt. Ezen felül a kutatócsoport munkájában Bíró László Szerbia-szakértő, valamint két fiatal, pályakezdő kutató (Bordás Bertalan és Balatoni Balázs) segítik, akik a nemzetközi kapcsolatelemzés és a Balkánt érintő válságkezelések, humanitárius intervenciók kérdéskörében folytattak eddig kutatásokat.