A DE BTK Történelmi Intézet állásfoglalása a generatív mesterséges intelligencia használatáról (2023. szeptember 4.)
(A dokumentumban foglaltak az egységes egyetemi és/vagy kari állásfoglalásig érvényesek)
Az utóbbi időben egyre inkább a hétköznapi alkalmazás részévé váltak a szövegek és vizuális tartalmak gyors elkészítésére alkalmas különböző mesterséges intelligencia algoritmusok (ChatGPT, Bing, Dall-E stb.) olyannyira, hogy ezek már az egyetemi oktatásra is hatással lehetnek. A DE BTK Történelmi Intézete nem tiltja és nem is tilthatja az ilyen algoritmusok hallgatói használatát, de számos nemzetközi, hazai és személyes tapasztalat alapján szükségesnek tartjuk, hogy bizonyos ajánlásokat fogalmazzunk meg ezek etikus keretek között történő felhasználásával kapcsolatban. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a további tudományos fejlődéshez elengedhetetlenül fontos a modern eszközök kreatív, de felelősségteljes használata. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a különböző mesterséges intelligencia algoritmusokat lehetőségnek tekintjük, és nem pedig olyan eszköznek, ami az önálló hallgatói munkát kiváltja vagy helyettesíti.
Ennek szellemében az Intézet elvárja a hallgatóktól, hogy ha ezeknek az algoritmusoknak valamelyikét használják, akkor azt ne azért tegyék, hogy helyettük végezze az egyetemi kötelezettségeiket. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a képzés során történő írásos feladatok (szemináriumi beadandók, házi dolgozatok, prezentációk) során kerüljék a mesterséges intelligencia használatát, illetve csak bizonyos – alább részletezett esetekben – alkalmazzák! Annál is inkább, mert a jelenlegi tapasztalatok szerint ezek az algoritmusok bár összefüggő és értelmes szöveget képesek alkotni, gyakran előfordul bennük magyartalan megfogalmazás, súlyos tárgyi tévedés és alátámasztatlan állítás, sőt az is, hogy valójában nem létező szakirodalmat jelölnek meg forrásként. Az egy az egyben történő ellenőrizetlen átvétel következtében a szövegben szereplő hibák, tévedések, nem létező vagy pontatlan hivatkozások miatt kivétel nélkül a felhasználóé, vagyis a hallgatóé a felelősség. Tehát például, ha a hallgató kritikátlanul átveszi a mesterséges intelligencia által generált szöveget, és a benne szereplő tévedések miatt az oktató gyengébb osztályzatot ad, akkor a hallgató nem élhet panasszal. A helyzetet súlyosbítja az, ha fel sem tünteti a dolgozatában azt, hogy valamelyik algoritmust használta fel. Más szavakkal, a hallgató minden esetben felelőséggel tartozik azért, hogy világossá tegye bármilyen írásműve olvasói, bírálói számára azt, hogyan jutott bizonyos tudományos eredményekre. Különösen fontosnak tartjuk ezt például a TDK-dolgozat, szakdolgozat stb. esetében.
Azt javasoljuk a hallgatók számára, hogy a különböző mesterséges intelligencia algoritmusokat tanulásra és az egyéni készségei fejlesztésére használják. Olyan feladatokra, mint például
- ötletgenerálás, kutatástervezés egyetemi szakdolgozat, TDK-dolgozat előkészítő fázisában (a mesterséges intelligencia viszonylag jól képes hiányokat azonosítani egy-egy tudományterülete belül, ezért ötleteket adhat például arra, hogy az adott kutatási témában milyen kérdéseket, szempontokat lenne érdemes vizsgálni);
- már megírt saját szövegek stilizálása, változatosabbá tétele, nyelvi-fogalmazási hibák javítása;
- tanulás (például a mesterséges intelligencia segítségével ellenőrző feladatok, kérdések generálhatók egy-egy önálló jegyzetről vagy tananyagról);
- egy prezentáció felépítésének (nem teljes tartalmának!) logikus megtervezése.
A félreértések és az oktatók félrevezetésének elkerülése végett a leírt módokon történő felhasználás esetén is javasoljuk azt, hogy a hallgatók minden esetben tüntessék fel (lábjegyzet vagy zárójeles megjegyzés formájában) a mesterséges intelligencia használatát. Például lábjegyzetben a következő módon: OpenAI ChatGPT–3.5 által adott válasz alapján, 2023. szeptember 4. (a dátum mindig az algoritmussal történő kommunikáció napra pontos időpontját jelölje).