Iránytű történelem szakos hallgatóknak

Tartalom

Hová kell fordulni a különböző problémákkal, kérdésekkel? (Sipos Nikoletta). 1

Hogy néz ki a történelmi tanulmányok menete a DE Történelmi Intézetében?. 4

A tanévek menete. 4

A képzés során előforduló feladatok (Szilágyi Tibor, Laczkó Szilárd). 4

Szemináriumi dolgozat és a szakdolgozat formai követelményei (Schrek Katalin). 6

Hol/hogy kezdjem el a saját kutatásomat? Pár tipp az induláshoz (Szilágyi Tibor, Laczkó Szilárd). 8

Nyelvtanulási lehetőségek (Papp Zsófia Réka). 10

Mit tegyek, ha nagyobb ambícióim vannak az egyetemi évek alatt?. 11

A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja (Tímár Csenge). 11

Hatvani István Szakkollégium (Tímár Csenge). 12

Tudóstanár szakmai specializáció (Tímár Csenge). 12

Ösztöndíjak és hallgatói pályázatok (Éliás János). 13

Országos Tudományos Diákköri Konferencia (Éliás János). 15

Hallgatói Önkormányzat (Borbély István). 16

Kollégiumok. 17

A kollégiumba való bekerülés feltételei (Szabó Ágnes Erzsébet). 17

Éttermek, kávézók az egyetem környékén (Szabó Ágnes Erzsébet)

Kedves Történelem szakos Hallgatók!

Először is gratulálunk, hogy felvételt nyertek a Debreceni Egyetemre. Az érettségi és a felvételi izgalmai után az egyetemen újabb megoldásra váró feladatokkal kell szembenézniük. Tudjuk, hogy nem egyszerű az élet egy új városban, egyedül, kiszakadva a megszokott légkörből, így segíteni szeretnénk abban, hogy az alapvető kérdésekre, amelyek felmerülnek induláskor, egyértelmű, gyakorlatias választ adjunk.

Hová kell fordulni a különböző problémákkal, kérdésekkel? (Sipos Nikoletta)

Bölcsészettudományi Kar Tanulmányi Osztálya (illetékesek: Dr. Takács Levente oktatási dékánhelyettes, Bartáné Kustár Katalin osztályvezető, főépület III. emelet, 332-es iroda, https://btk.unideb.hu/hu/node/58)

Természettudományi és Technológiai Kar Tanulmányi Osztálya (illetékesek: Dr. Kozma Gábor oktatási dékánhelyettes, Kerekes Ildikó osztályvezető, Kémia épület I. emelet, A-118-es iroda, https://ttk.unideb.hu/hu/node/63)

Informatikai Kar Tanulmányi Osztálya (illetékesek: Dr. Ispány Márton oktatási dékánhelyettes, Márton Ágnes Gabriella osztályvezető, Informatikai Kar épület, földszint IF21-es iroda, https://www.inf.unideb.hu/hu/to)

  • felvételi eljárás
  • beiratkozás (papír alapú, személyes, tanulmányok kezdetekor)
  • kérelmek fogadása, intézése
    • halasztás, azaz passzív félév igénybevétele
    • a költségtérítés csökkentéséről/mentességéről szóló kérelem
    • részletfizetési kérelem
    • utólagos kurzusfelvételi / kurzustörlési kérelem
    • utólagos regisztrációs kérelem
    • kreditelismertetési kérelmek
    • egyéni tanrend és/vagy vizsgarend iránti kérelem
    • jogviszony megszüntetése iránti kérelem
    • abszolutórium kiállítására irányuló kérelem
  • BA képzésen belüli 50 kredites modulok választási eljárásának lebonyolítása
  • záróvizsgával, diplomaosztóval kapcsolatos teendők
  • átvétel más intézményből, tagozatváltás, szakváltás (tanáriról alapképzésre, alapképzésről tanárira)
  • átsorolás (finanszírozási forma váltás, például költségtérítésesről államilag finanszírozottra)
  • a Neptunban nem szereplő, de a törzskönyvben nyilvántartott adatok igazolása
  • tanulmányi követelményekkel kapcsolatos kérdésekben információ nyújtás, stb.
  • Letölthető nyomtatványok, űrlapok: https://btk.unideb.hu/hu/node/128
  • További információk és gyakori kérdések: https://btk.unideb.hu/hu/node/235

Hallgatói Adminisztrációs Központ (HAK, https://hak.unideb.hu/kapcsolat, Egyetem téri campus: Kossuth Lajos II Kollégium, földszint)

  • diákhitel ügyintézés
  • diákigazolvány ügyintézés, matrica osztás
  • költségtérítési/önköltségi díjak kiírása
  • ösztöndíj utalások
  • kérelemre számla kiállítás
  • igazolások kiadása
    • adóigazolás, ösztöndíj igazolás
    • jogviszony igazolás
    • Neptunban szereplő tanulmányi adatok igazolása
  • dokumentumok nyomtatása
    • oklevél
    • oklevélmelléklet
    • E-leckekönyv
  • UniPass kártya átvétel
  • személyes adatok változásának kezelése (amit a hallgató nem tud a Neptunban beállítani)

Történelmi Intézet (illetékese: Dr. Takács Levente oktatási igazgató-helyettes, elérhetőség: takacs.levente@arts.unideb.hu, Somogyi Krisztina ügyvivő-szakértő, elérhetőség: somogyi.krisztina@arts.unideb.hu)

A Hallgatói Önkormányzat (https://dehok.unideb.hu/)

  • szociális ösztöndíj
  • kollégiumi felvételi
  • hallgatói pályázatok

Tanárképzési Központ (illetékes: Dr. Forisek Péter főigazgató, https://tanarkepzes.unideb.hu/), Főépület, földszint 18.)

  • 2022 szeptemberétől induló új osztatlan tanárképzés gyakorlatainak szervezése
  • 2022 előtti osztatlan tanárképzés egyéves összefüggő egyéni iskolai gyakorlata
    • kísérő szemináriumi beosztás
    • gyakorlatra való jelentkezés
    • jelentkezés feltételei
    • gyakorlat menete
  • 2022 előtti osztatlan tanárképzés B típusú gyakorlat
    • gyakorlatra való jelentkezés
    • jelentkezés feltételei
    • gyakorlat menete
  • 2022 előtti osztatlan tanárképzés 30 órás közösségi pedagógiai gyakorlata
  • 2022 előtti osztatlan tanárképzés szakirányválasztás - 6. félév utáni továbbhaladás (4+1 vagy 5+1 képzés)
  • Tanárképzési Központ által létrehozott elearning felületekkel kapcsolatos kérdések
  • portfólióval kapcsolatos kérdések
  • záróvizsgával kapcsolatos kérdések
  • összefüggő gyakorlatért járó hallgatói ösztöndíj aláírása
  • Tudóstanár szakmai specializáció

Mit hol találhatok az egyetemi campus területén? Segítség: https://unideb.hu/hu/elerhetosegek

Hogy néz ki a történelmi tanulmányok menete a DE Történelmi Intézetében?

A tanévek menete

A tanévek általában azonos menetrend szerint szoktak zajlani, de arra érdemes odafigyelni, hogy minden évfolyamon más-más feladatokat kell teljesíteni. Ezeket az alábbiakban foglaljuk össze, ám mindenkinek felhívjuk a figyelmét arra, hogy fokozottan figyeljék a Neptunban érkező üzeneteket, ahol a változásokról és pontosításokról kaphatnak további tájékoztatást a Történelmi Intézet oktatási igazgató-helyettesétől (Dr. Takács Levente) és oktatásszervezőjétől (Somogyi Krisztina)!

  • Szeptember eleje: beiratkozás, tantárgyfelvétel (minden évfolyam számára)
  • Szeptember 20.: szakdolgozati témaválasztás leadásának határideje azon végzős hallgatók számára, akik az őszi félévben záróvizsgáznak/zárószigorlatoznak történelemből
  • November folyamán: az új tanárképzés V. évfolyamán szakdolgozat leadás
  • December 10.: a szakdolgozat leadásának határideje az őszi félévben záróvizsgázó/zárószigorlatozó hallgatóknak (III. évf. BA-s, II. évf. MA-s, régi tanárképzés V. évf.)
  • Február eleje: tantárgyfelvétel a második félévre (minden évfolyam számára)
  • Február 20.: szakdolgozati témaválasztás leadásának határideje azon végzős hallgatók számára, akik a tavaszi félévben záróvizsgáznak/zárószigorlatoznak történelemből
  • Április 10.: a szakdolgozat leadásának határideje a tavaszi félévben záróvizsgázó/zárószigorlatozó hallgatóknak (III. évf. BA-s, II. évf. MA-s, régi tanárképzés V. évf.) A szakdolgozatok leadásával kapcsolatos további információk elérhetők itt: https://tortenelem.unideb.hu/sites/default/files/upload_documents/szakdolgozat_leadas_hatarido_vedes_0.pdf
  • Június eleje: BA és MA záróvizsgák (végzős hallgatók)
  • Június közepe: MA felvételi vizsga (sikeres záróvizsgát tett 3. évfolyamos BA-s hallgatók számára)
  • Június folyamán: tanári zárószigorlatok (több időpontban, ötödéves tanárszakosok számára)

A képzés során előforduló feladatok (Szilágyi Tibor, Laczkó Szilárd)

Kiselőadás: A feladat leggyakrabban úgy néz ki, hogy a szemináriumok keretében a csoport minden résztvevőjének egy választott témából egy 15–20 perces rövid előadást kell tartania. Erre az oktató jegyet is ad. A kiselőadáshoz gyakran elvárás egy Powerpoint (esetleg más platformon, például a Prezin) prezentáció elkészítése is. Az előadásra a megadott szakirodalomból kell felkészülni, de előfordulhat, hogy az oktató önálló kutatást vár el.

Beadandó: Szemináriumi dolgozatnak is nevezzük. Általában egy 5–10 A4-es gépelt oldal terjedelmű dolgozat, amit megfelelő hivatkozásokkal és tudományos apparátussal, azaz lábjegyzetekkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni (ezekről bővebben lentebb). Beadandóknál oda kell figyelni a plágium elkerülésére, azaz minden hivatkozást pontosan kell megadni.

Recenzió: A recenzió egy mű összefoglalása, amely azonban nem csupán a tartalmi információk közléséből áll, hanem annak rövid elemzéséből is. Az alábbi kérdésekre kell figyelni a recenzió kérdésekor: Ki a szerző?; Milyen folyóiratban vagy kötetben jelent meg a mű?; Mi a tanulmány célja?; Milyen forrásokat használ a szerző?; Milyen szakmunkákat használ a szerző?; Miről szól a tanulmány?; Milyen a tanulmány szerkezete?; Milyen eredményekre jut a szerző?; Összegzés. A recenzió terjedelme általában 4 oldal.

Jegyzetelés: Nem összetévesztendő a lábjegyzetekkel (lásd a Szemináriumi dolgozat és a szakdolgozat formai követelményei c. pontnál). Jegyzetelni az órákon (szemináriumokon és előadásokon) kell általában úgy, hogy röviden, tömören összefoglaljuk a magunk számára a zárthelyi dolgozathoz vagy a vizsgára az adott óra tartalmát. Célszerű hívószavakat leírni, amelyek többször előfordulnak egy adott téma kapcsán (lehetnek események, személyek, évszámok). Ezeket a hívószavakat bővítjük majd tartalommal a tanulás során.

Zárthelyi dolgozat: A legtöbb szeminárium végén és/vagy közben ún. zárthelyi dolgozatot (zh) kell írni. Erre a felkészülés általában saját jegyzetből, az órán elhangzottakból illetve az oktató által megadott szakirodalomból történik. Ez adja a félév jegyét is, vagy annak egy részét, amennyiben szemináriumi dolgozatot és referátumot is kérnek a tanárok.

Az elearning-rendszer: Az elearning egy egyetemistákat segítő online tanulmányi rendszer, ami a https://elearning.unideb.hu/ oldalon érhető el. A rendszerben az összes olyan óra megtalálható, amelyre az adott hallgató jelentkezett. Az oktatók jelentős része az óráikhoz kapcsolódó anyagokat, tematikákat, információkat itt is megosztják, beadandó feladatokat is ide kérik feltölteni, sőt online írásbeli vizsgáztatást is ezen keresztül bonyolítják le. Bejelentkezni az EduID-fiókkal és jelszóval lehet.

A Neptun: Olyan online felület, ahol a hallgatók a tanulmányi ügyeiket tudják intézni, a leggyakoribb viszont az, hogy a hallgatók itt veszik fel a tantárgyaikat és ezen keresztül jelentkeznek a vizsgákra. A Neptun-kóddal és alapesetben a születési dátumokból álló számsorral lehet bejelentkezni, ez utóbbit érdemes megváltoztatni az első bejelentkezés után. A tárgyak jegyeit is itt lehet megtekinteni. Elsőévesek esetében fontos, hogy a személyes adatokat megadják. A felsőbb éveken az ügyintézés fül alatt lehet beiratkozni a rendszeren keresztül. Fontos! A Neptun az elsődleges hivatalos kommunikációs csatorna az oktatók és az oktatásszervezés, valamint a hallgatók között. Ezért minden hallgatónak kötelessége azt az email-címét megosztani itt, amit rendszeresen használ, ugyanis a Neptunon keresztül érkező üzenetek az email-címre is megérkeznek. Továbbá fokozottan ajánlott, hogy minden Neptunon keresztül érkező üzenetet mindig figyelmesen és alaposan olvassanak el.

Írásbeli és szóbeli vizsga (kollokvium): Az adott féléves előadások szóbeli vagy írásbeli vizsgával zárulnak, melyet latinul kollokviumnak is hívunk. Az oktató az első órán ismerteti a vizsga témáit, tartalmát, felépítését, módszereit (például fogalmak, kronológia, esszékérdések, tesztfeladatok stb.), valamint közzéteszi nyomtatott/vetített formában a kötelező és az ajánlott szakirodalmak listáját, ami megtalálható az intézet honlapján az oktatók nevei alatt, de ezek az irodalmak általában elérhetőek az elearning-rendszerben az egyes oktatók kurzusainál is. A szóbeli vizsgák általában nagyjából 30 percig tartanak, a vizsga során legalább két hallgatónak kell a teremben tartózkodnia ahhoz, hogy a vizsga szabályos legyen. Szóbeli vizsgák esetén lehetősége nyílik a hallgatónak a tétel kidolgozására mintegy 10-15 percben (ez alól csak az alap- és mesterszakos záróvizsga, valamint a tanári zárószigorlat jelent kivételt). Az írásbeli vizsgák a legtöbb esetben 90 percig tartanak. Az írásbeli vizsgák nagyobb részt esszéírásból, kisebb részt fogalom- és évszámismeretből állnak.

Szemináriumi dolgozat és a szakdolgozat formai követelményei (Schrek Katalin)

A szakdolgozatírás tipikusan egy olyan kötelezettség, amelyet az egyetemi évek alatt senki sem úszhat meg. Így vagy úgy, de mindenképpen át kell esni rajta, vagy akinek mégis sikerül kivonnia magát alóla, az garantáltan diploma nélkül marad, tehát érdemes komolyan venni a szakdolgozat készítést.

A tanulmányaink során – általában a szemináriumok részeként – számos kisebb terjedelmű dolgozatot kell készíteni. Lényegében ezek a beadandók készítik fel a hallgatókat arra, hogy amikor elérkezik a szakdolgozatírás ideje, akkor már rutinos szövegalkotók legyenek, és ne okozzon gondot a formai követelmények, hivatkozási rendszerek alkalmazása sem. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a legtöbb hallgatónak nem kis problémát jelent annak eldöntése, hogyan is kellene kinéznie egy szemináriumi vagy szakdolgozatnak, és hogy a több tucat jegyzetelési módszer közül pontosan mikor és melyiket kellene használni. Ezért összeállítottunk egy útmutatót, ami segédletként szolgálhat mind a szemináriumi, mind a szakdolgozatok esetében. Azonban fontos leszögeznünk, hogy az alábbi példák alapvetően a Történelmi Intézet elvárásaihoz és a történészek szemléletéhez igazodnak. Más tudományágakhoz (például a pszichológiához, a neveléstudományhoz, nyelvtudományokhoz) kapcsolódó intézeteken belül ettől eltérő követelményrendszer lehet. Ezt mindenképpen érdemes szem előtt tartania a szakpárral rendelkező osztatlan tanárképzéses hallgatóknak.

A szakdolgozat és szemináriumi dolgozat címlapja: Címlapra minden esetben szükség van, legyen az bármilyen jellegű beadandó. A címlapon szerepelnek a dolgozattal, annak készítőjével és a kurzussal kapcsolatos alapinformációk. A címlapot nem kell túlbonyolítani, sem óriási betűméretekkel ellátott címsorokat szerkeszteni. A kevesebb, néha több alapon törekedjünk arra, hogy letisztult és átlátható legyen. Jegyezzük meg: a címlapot nem számoljuk hozzá a dolgozat terjedelméhez. Törekedjünk arra, hogy az oldalszámozás a címlap után következő szöveges résztől induljon. A címlapon mindenféleképpen szerepeljen: a dolgozat címe, a szerző neve, évfolyam, Neptun kód és a szeminárium címe/témavezető neve. (Címlap minta.)

TIPP: A szakdolgozat és a szemináriumi dolgozat címlapja némiképpen eltér egymástól, de mindkettőhöz kész mintákat mellékeltünk, amelyek a következő oldalon találhatóak. A szakdolgozati címlapokon hagyomány feltüntetni az Egyetem logóját, amelynek hivatalos változatai elérhetőek az DE honlapjának Arculati elemek/DE logó menüpontja alatt: https://old.unideb.hu/hu/de-arculati-elemek.

A szakdolgozatok és szemináriumi dolgozatok terjedelme: Szemináriumi dolgozatok esetében a terjedelem attól függően változhat, hogy milyen követelményeket támaszt az oktató (ez általában 5–10 oldal között változik). Ha bizonytalanság merülne fel ezzel kapcsolatban, érdemes azonnal megkérdezni őt erről! Szakdolgozatok esetében – képzési formától függően – már konkrét terjedelmi követelményekkel kell számolni. A szakdolgozat terjedelme alapképzés (BA) esetében minimum 30.000 leütés szóközök nélkül (ez általában minimum 20 oldal körüli terjedelmet jelent), mesterképzés (MA) és a tanárképzés (OMA) esetén minimum 60.000 leütés szóközök nélkül (ami körülbelül minimum 40 oldal). Fontos, hogy a mellékletek (képek, térképek, diagramok stb.) nem számítanak bele a minimum terjedelembe, de a dolgozat végén szereplő felhasznált forrás- és irodalomjegyzék és a lábjegyzetek igen! Felső határ a karakterszámok esetében nincs megadva.

Formai követelmények: Az alapvetően elvárt formai követelmények a szakdolgozat és a szemináriumi dolgozat esetében is ugyanazok.

  • Betűtípus: Times New Roman.
  • Betűméret: 12-es betűméret a szövegben; 10-es betűméret a lábjegyzet esetében.
  • Margó: A margóbeállítás minden oldalon (bal – jobb, alsó – felső) 2,5.
  • Sortáv: 1,5-es sortáv a szövegben; 1-es szimpla sortáv a lábjegyzetben.
  • Szövegbeállítás: Sorkizárt.
  • Bekezdések jelölése: Első soros behúzással (1–1,5 cm).
  • Felhasznált forrás- és irodalomjegyzék: A dolgozat végén a felhasznált források és szakirodalmak (külön-külön) betűrendben történő feltűntetése.

Lábjegyzetek: A lábjegyzetek vagy más néven hivatkozások nagyon fontosak a dolgozatok esetében, formájuk azonban sokféle lehet. Minden dolgozatot kötelezően lábjegyzettel kell ellátni. Az alábbiakban minden típusú hivatkozásra adunk egy fajta megoldó kulcsot, hangsúlyozva hogy ezeken felül is számos hivatkozási stílus létezik (és az oktatók is másféle lábjegyzetelési formát kérhetnek). A cél azonban most elsősorban nem az, hogy a hallgatók elvesszenek a különböző hivatkozási stílusok rengetegében, hanem éppen ellenkezőleg, hogy hozzásegítsük őket egyfajta lábjegyzetelési technika elsajátításához és a szakdolgozatokban, szemináriumi dolgozatokban való következetes alkalmazásához. A hivatkozásnak két fő típusa van:

  1. a hagyományos jegyzet – amikor egy adott műre hivatkozunk
  2. a magyarázó jegyzet, amikor egy fogalmat szeretnék megmagyarázni, rövid életrajzot megadni, vagy a szövegben taglalt részekhez kiegészítést fűzni anélkül, hogy azzal a főszöveget terhelnénk.

A lábjegyzetelés az alábbi módon történik:

Minták a különböző művek leírásához

Általános magyarázat a mintákhoz: A könyvek, tanulmánykötetek és folyóiratok címeit dőlt betűvel szedjük, minden hivatkozás végén álló szám vagy számpár az oldalszámot vagy oldalszámokat jelzi, amit vagy amiket használtunk!)

Könyv

Somogyi Éva: Hagyomány és átalakulás. Állam és bürokrácia a dualista Habsburg Monarchiában. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2006.

Tanulmány folyóiratban

Fodor Gábor: Oroszország szerepe az örmény nemzeti ébredésben, 1878–1914. Világtörténet, 35. évf. (2013) 1. szám. 113–125.

Tanulmány tanulmánykötetben

Szántó György Tibor: Forradalom Angliában. In: Poór János (Szerk.): A kora újkor története. Budapest, Osiris Kiadó, 2009. 46–70.

Szerkesztett kötet

Körmendy Lajos (Szerk.): Levéltári kézikönyv. Budapest, Osiris Kiadó, 2009

Forrás szöveggyűjteményben

A Nagy Armada pusztulása (1588). In: Poór János (Szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Budapest, Osiris Kiadó, 2000. 48.

Elektronikus művek

Angi János – Orosz István – Barta János (et. al.): Európa az újkorban. Debrecen, Multiplex Kiadó, 2006. Online: https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/396031/default/doc_url/Angi__et_al_Eurpa_az_jkorban.pdf (Elérés: 2022. augusztus 19.)

Sajtócikkek szerzővel

Dánielné Lengyel Laura: Hamlet – Shakespeare tragédiájának felújítása a Nemzeti Színházban. Budapesti Hírlap, 1923. május 1. 2.

Sajtócikkek szerző nélkül

Horvát „parlament”. Budapesti Hírlap, 1885. október 1. 2.

 

Ezeket a formulákat használjuk akkor, amikor az adott műveket feltüntetjük a dolgozat végén a felhasznált forrás- és irodalomjegyzékben. De ugyanígy írjuk le a műveket akkor is, amikor a dolgozat írása közben hivatkozunk rájuk. Az első hivatkozáskor teljes leírást adunk meg, a másodiknál már rövidítünk.

Példa első hivatkozásra:

Somogyi Éva: Hagyomány és átalakulás. Állam és bürokrácia a dualista Habsburg Monarchiában. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2006. 25.

Példa második hivatkozásra:

Somogyi: Hagyomány és átalakulás, 72.

Ha pedig egymás után, ugyan arra a műre hivatkozunk egyszerűen az ugyanott (Uo.) rövidítést használjuk végén az oldalszámmal:

Uo. 120.

Amennyiben az oldalszám is megegyezik:

Uo.

Fontos! Az irodalomjegyzék készítésekor a tanulmányok és források esetében mindig meg kell adni a leírásban a terjedelmet, ahogyan azt a táblázatban szereplő példák mutatják. Könyvek esetében erre nincs szükség. Amikor azonban lábjegyzetben használjuk őket, mindig azt az oldalszámot tesszük mögé, amelyre éppen hivatkozunk. Kivétel ez alól az ókori művekre való hivatkozás, amelyek esetében a könyvön belüli szakaszra, bekezdésre (az ún. caputra) hivatkozunk. Például: Hérodotosz I.23. – Ez Hérodotosz A görög-perzsa háború című munkájában az első könyv (római I) 23. bekezdése/szakasza. Több bekezdésre való hivatkozás esetén: Hérodotosz I.23–26.

A jegyzetelésnél további fontos szabály, hogy a tól-ig jelölés során, azaz az oldalszámok és az évszámok között hosszú kötőjelet használunk, tehát nem 1914-1918, hanem 1914–1918.

Hol/hogy kezdjem el a saját kutatásomat? Pár tipp az induláshoz (Szilágyi Tibor, Laczkó Szilárd)

Arcanum Digitális Tudománytár (ADT, https://adt.arcanum.com/hu/): Egy komplex, több millió oldalnyi digitális tartalommal rendelkező online adatbázis, melyet a hallgatók egyetemi könyvtári belépőjükkel tudnak igénybe venni eduID bejelentkezéssel (az intézmény kiválasztása után Neptun-azonosító és jelszó) vagy a proxybeállítások segítségével (útmutató: https://lib.unideb.hu/hu/otthoni-eleres). A hallgatók ezen oldal elérésével számos, a történelemtudományhoz kapcsolódó digitalizált folyóiratot, napilapot, könyvet érhetnek el, melyek kereséséhez több szűrő is segítségükre van az oldalon (pl. évszámra, címre, szerzőre, folyóiratra is lehet szűkíteni keresésünket).

Hungaricana (https://www.hungaricana.hu/hu/): Magyarország legnagyobb közgyűjteményi portálja, mely gyakorlatilag több adatbázist foglal magába, s azokból épül fel. Ezen adatbázisok a Képcsarnok, a Könyv-és Dokumentumtár, a MAPIRE, a Térképek és Építészeti Tervek, a Levéltár, a Budapest időgép és a Népzenei gyűjtemény. A hallgatók az egyes adatbázisokban, de akár egyszerűen a keresőmezőben is tudnak keresni. A keresést könnyíti, hogy a legtöbb adatbázis több apró részre oszlik, mint például a Levéltár, ahol rögtön ki tudjuk választani, hogy Oklevelet vagy például Királyi Könyveket keresünk.

A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (DEENK, https://lib.unideb.hu/): A hallgatók felhasználónevükkel és jelszavukkal belépve egyszerű vagy összetett keresést alkalmazva tudnak keresni a felületen (https://webpac.lib.unideb.hu/WebPac/). A hallgatók Típus, Nyelv, Könyvtár, valamint Szerző, Cím és Tárgyszó alapján tudnak keresni, valamint a kiadás évére is tudják szűkíteni keresésüket, illetve ezen keresztül tudják kikérni a kiadványt, ami általában 90 perc után átvehető a jelölt könyvtárban. Amennyiben mégsem szeretnénk az adott könyvet kikérni, kérésünket kb. 15 percen belül vissza tudjuk vonni. A könyveket 30 nap után kell visszavinni a könyvtárba, ám példányonként tízalkalmas meghosszabbítás lehetséges.

Elektronikus Periodika Archívum (EPA, https://epa.oszk.hu/): Az ADT-hez hasonlóan folyóiratokat magába foglaló digitális adatbázis, mely többszintű keresést biztosít, úgymint kiadvány-szintű, teljes szövegű, valamint cikk-szintű keresés. A kereséseket további súgók segítik. A találatokat böngészve kis piktogramok segítik a tájékozódást, e szerint a dokumentum lehet archivált, vagyis a dokumentum hozzáférhető, lehet távoli elérésű, azaz elérhetősége attól függ, hogy az eredeti forrás működik-e, vagy lehet offline, ez esetben nem elérhető közvetlenül az interneten. A történelemhez kapcsolódó anyagok a társadalomtudományok fül alatt találhatóak.

Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK, https://mek.oszk.hu): Felépítése nagyon hasonló az EPA-hoz. Előny lehet a hallgató számára, hogy tud teljes szövegben is keresni, valamint, hogy a MEK rendelkezik mp3 formátumú anyagokkal is.

A Történelmi Intézet Könyvtára: Az intézeti könyvtár az egyetem Főépületében, a III. emeleten, a 316-os teremben található, a XII-es terem mellett. Kölcsönönzéshez szükséges a beiratkozás, maga a kölcsönzés pedig személyesen, vagy a DEENK-n való kikéréssel lehetséges.

JSTOR (https://www.jstor.org/): Egy angol nyelvű portál, mely a fentebb említett magyarokhoz hasonlóan digitalizált könyveket és folyóiratokat tartalmaz. A JSTOR-on több kulcsszó megadásával tudunk keresni, akár több nyelven is. A keresést szűkítheti még, hogy mit szeretnénk keresni (könyv, folyóirat stb.), és hogy miben (mely folyóiratokban), továbbá az angolon túl német, lengyel, de akár héber nyelven is tudunk keresni. A keresésen túl a JSTOR egy könnyed regisztráció elvégzése után a munkákat is megkönnyíti a különböző mentési lehetőségekkel. Az adatbázis tartalmához eduID bejelentkezéssel (Neptun azonosítóval és jelszóval) férhetünk hozzá.

Project MUSE (https://muse.jhu.edu/): Angol nyelvű rendszer, amely egyes könyvtárak és kiadók együttműködésének köszönhetően tudományos folyóiratokat és elektronikus könyveket digitalizál. Egyik előnye, hogy frissen feltöltött dokumentumok is olvashatóak regisztráció vagy előfizetés nélkül, melyek valószínűleg az internet más részén akkor még nem elérhetőek. Szintén tudunk egyszerű vagy összetett formában keresni, sőt nemcsak érdeklődési terület vagy folyóirat, hanem kiadó alapján is tudunk keresni.

Nyelvtanulási lehetőségek (Papp Zsófia Réka)

A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán belül működik egy önálló egység, az Idegennyelvi Központ (INyK), amely szorosan együttműködve az egyetem minden karával és magasan kvalifikált, nemzetközileg is elismert oktatóival, a hallgatók előrehaladását segíti. Az INyK általános nyelvi képzést biztosít kezdő, középhaladó és haladó szinten egyaránt, illetve szakfordítói és szaknyelvi kurzusokat is indít a félévek elején. Segít továbbá abban, ha a hallgatónak szüksége van a diploma-követelményekben előírt írásbeli és szóbeli nyelvvizsgára, amennyiben még nem rendelkezik vele. Gyakran ismételt kérdések közé tartozik, hogy pontosan milyen nyelvvizsgára van szükség a diploma megszerzéséhez, amiről a következő linken található további információ: https://btk.unideb.hu/hu/gyik23-milyen-nyelvvizsga-szukseges-diplomahoz. Fontos kiemelni, hogy a nyelvszakos hallgatókra nem vonatkozik az oklevélszerzéshez szükséges középfokú nyelvvizsgafelkészítés, hiszen ők automatikusan megkapják ezt a diplomával együtt.

Az INYK által meghirdetett kurzusokat bármely egyetemi hallgató térítésmentesen felveheti, azonban csupán a Bölcsészettudományi Karon tanulók tehetik meg. A térítési díjakról, a nyelvvizsga időpontokról az INyK folyamatosan frissülő oldalán található további információ: https://inyk.unideb.hu/.

A kurzusok felvétele a Neptunon keresztül, a regisztrációs héten, a Tanulmányi Osztály által email-ben tájékoztatott időpontban történik. Az INyK által hirdetett kurzusok BTNYF…. kódszámmal kezdődnek. A szemináriumokon való részvétel kötelező, maximum három hiányzás engedélyezett, a tárgy teljesítésének feltételei pedig az adott oktató által a szemeszter elején tisztázásra kerülnek.

A nyelvkínálat között vannak általános nyelvkurzusok, mint az angol, észt, finn, francia, holland, latin, lengyel, német, olasz, ógörög, portugál és spanyol. Vannak online, elearning-en keresztül minden egyetemi hallgató számára díjmentesen elérhető tananyagok, finn, holland, lengyel, magyar, olasz és portugál nyelvekből.  Lehetőség van továbbá az INyK koordinálásával jelnyelv tanulására, kezdő és haladó szinten, illetve egy négyféléves, nappali tagozatos szakirányú továbbképzést is indít a Központ, melynek végén angol-magyar bölcsészettudományi szakfordítói oklevelet lehet szerezni.

A motivációvesztés elkerülése érdekében az alapkészségek fejlesztése mellett az oktatók az adott nyelvet beszélő nép kultúrájával, hagyományaival is megismertetik a hallgatókat, ezzel is elősegítve azt, hogy ne vesszenek el a nyelvtani szabályokban, továbbá nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy egy komplex képet alkothassanak, és élmény legyen számukra a tanulás.

A Bölcsészettudományi Kar hallgatóira az alábbi szabályok érvényesek:

  • Azon BTK-s hallgató, aki alapképzésen vesz részt (BA-s), a középfokú nyelvvizsgára való felkészítő kurzusokból két félévet ingyenesen felvehet akkor, ha még egyetlen nyelvből sem rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. A hallgató tanulmányai alatt csak két ingyenes félévre jogosult bármely INyK által meghirdetett kurzusra vonatkozóan.
  • Azon BTK-s hallgató, aki mesterképzésen vesz részt (MA-s), egy félévet díjmentesen igénybe vehet abban az esetben, ha mesterképzése alatt még nem tette meg.
  • Azon BTK-s hallgató, aki osztatlan tanárképzésben vesz részt (OMA-s), a középfokú nyelvvizsgára specializálódott kurzusok esetén két félévet ingyenesen teljesíthet, ha még egyetlen nyelvből sem rendelkezik középfokú nyelvvizsgával, és korábbi tanulmányai során még nem vette igénybe a két féléves oktatást. OMA-s kiváltság, hogy további egy ingyenes félévet biztosít az INyK a tanulni vágyók számára.

Mit tegyek, ha nagyobb ambícióim vannak az egyetemi évek alatt?

A következő pontokban azon hallgatóknak kívánunk segítséget nyújtani, akik úgy gondolják, hogy egyetemi kötelességeik mellett nagyobb ambícióval rendelkeznek és el szeretnének indulni a kutatói pályán. Végigtekintjük az egyetem tehetséggondozó szervezeteit, illetve szakmai ösztöndíj-lehetőségeit. Fontosnak tartjuk azonban kiemelni, hogy a következőkben bemutatásra kerülő lehetőségek sora közel sem teljes. Például az ösztöndíjak esetében csupán a legfőbb tanulmányi teljesítménnyel kapcsolatos juttatásokat ismertetjük, azonban ezeken kívül számos szociális-, művészeti-, és sportösztöndíjat is megpályázhatnak a hallgatók.

A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja (Tímár Csenge)

2008 őszén indult el az egyetem tehetséggondozó programja, teljes nevén a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja (DETEP). A program célja a tehetséges hallgatók felkarolása, az egyes kutatási témákban való elmélyülés, valamint a művészeti tevékenység támogatása. Ennek értelmében a DETEP legfőbb célkitűzései közé tartozik az egyetem hallgatóinak tudományos továbbképzése, ami elősegíti a mester- és a doktori (PhD) képzésbe való bejutást.

A program minden olyan hallgatónak szól, akinek már van két lezárt féléve, valamint aktív, nappali vagy levelező hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Mindezek mellett pedig fontos, hogy a jelentkező hallgató rendelkezzen kutatási témával, illetve témavezetővel, ugyanis a tudományos kutatás saját munkaterv szerint zajlik. Ez azt jelenti, hogy minden félév elején a hallgatónak a témavezetőjénél konzultációs kreditet kell felvennie, aminek teljesítése a programban maradás feltétele.

A program elnöke a mindenkori tudományos rektorhelyettes, aki jelenleg Prof. Dr. Csernoch László. Felépítését tekintve az intézeteken és tanszékeken történő tehetséggondozást kari DETEP bizottságok fogják össze, melynek az oktatási dékánhelyettes az elnöke. Tagjai emellett a kari koordinátorok, a szakkollégiumok és a HÖK képviselői. Mindemellett a programnak van egy Tehetségtanácsa, amelynek tagjai a bizottságok résztvevői, a Debreceni Egyetem Regionális Tehetségpont vezetője. A Regionális Tehetségpont feladata a középiskolákkal való kapcsolattartás, ami a tehetséggondozás utánpótlásának megteremtését is szolgálja.

A DETEP hallgatók minden félévben pályázhatnak ösztöndíjra, amely pályázat során igazolniuk kell a félév során teljesített tudományos vagy művészeti munkájukat. Ez lehet megírt tanulmány, megtartott konferencia előadás, konferencia szervezésben való részvétel, vagy bármilyen más tevékenység.

Miért érdemes DETEP-tagnak lenni?

  • A tehetséggondozó program elősegíti a tudományos munkában való elmélyülést.
  • A DETEP számos lehetőséget biztosít konferencia részvételre, illetve publikálásra.
  • A program biztosít különböző tréningeket (például: stresszkezelési, önismereti) és kurzusokat, amelyeken a részvétel ingyenes.
  • A DETEP tagság többletpontot jelent ösztöndíjak pályázatánál, valamint az MA és PhD felvételinél is.

Hatvani István Szakkollégium (Tímár Csenge)

A Hatvani István Szakkollégium egy olyan interdiszciplináris tudományos műhely, amelyet hallgatók működtetnek és amelynek legfőbb célja a tehetséges hallgatók támogatása. A szakkollégiumon belül szakcsoportok működnek, amelyekben az azonos kutatási területű hallgatók csoportosulnak, így téve könnyebbé egymás támogatását. Szakkollégistaként azonban vannak kötelezettségei is a hallgatónak: évente egy konferencián (a szakkollégium által szervezett házi konferencián) kötelező részt venni, illetve egy, a szakkollégium által meghirdetett kurzust is teljesíteni kell.

A szakkollégium emellett aktív hallgatói életet is biztosít: a konferenciák mellett lehetőség van részt venni kirándulásokon és közös főzéseken is. A Történelem Intézetnek is van egy saját történettudományi szakcsoportja a szakkollégiumon belül, amely egy olyan hallgatókból álló kutatói közösség, amelynek célja, hogy az azonos érdeklődésű hallgatók segítsék és támogassák egymást. Ennek érdekében pedig műhelyfoglalkozásokat, kötetlen szakcsoporti gyűléseket tartanak, illetve minden egyes konferencia előadás előtt biztosítanak közös gyakorlási lehetőséget.

A szakkollégiumi részvételhez a hallgatónak rendelkeznie kell két lezárt félévvel, témavezetővel, részletes kutatási tervvel, 4,00 vagy annál magasabb tanulmányi átlaggal. Minden további segítséget biztosítani fog a szakkollégium és a történettudományi szakcsoport!

Miért jó szakkollégistának lenni?

  • A szakkollégiumi tagság többletpontot jelent ösztöndíjak pályázatánál, valamint az MA és PhD felvételinél is.
  • A szakkollégium számos lehetőséget biztosít konferencia részvételre, illetve publikálásra.
  • A szakkollégium a Kossuth Kollégiumokban férőhelyet biztosít.
  • Egy olyan hallgatói közösség tagjává lehet válni, amely segíti és támogatja egymást a különböző egyetemi és országos megmérettetések előtt és motiválja a tagokat a munkában!

Tudóstanár szakmai specializáció (Tímár Csenge)

A Tudóstanár szakmai specializáció célja az, hogy a tanárszakos hallgatók későbbi karrierjét elősegítse és megalapozza a közoktatásban kialakított mestertanár életpálya-modell elérését. A specializáció lényege, hogy a képzés végéig a tanárszakos hallgatók olyan nyolc szakmai tárgyat teljesítsenek a normál képzésükön és kreditszámukon kívül, amelyek kapcsolódnak a kutatási témájukhoz. Ezek a szakmai tárgyak meghirdetésre kerülhetnek BA-s, MA-s, sőt akár a PhD-képzésből is. Ezeket a kurzusokat a témavezetővel és az adott órák oktatóival egyeztetve, az intézeten belül meghirdetett tárgykínálatból lehet felvenni.

A szakmai specializációt másod- és harmadévtől ajánlják, de negyedévesek is felvehetik, azonban elsőévesek és végzősök nem kezdhetik meg a képzést. A specializációt természetesen félévkor is el lehet kezdeni. A jelentkezéshez személyesen vagy emailben kell megkeresni Dr. Forisek Péter tanár urat, a Tanárképzési Központ főigazgatóját, majd ezt követően teljesíteni kell a tárgyakat. Ha ez megvolt, akkor egy adatlapot kell kitölteni, amelyben fel kell tüntetni a teljesített tárgy kódját, címét, az oktató nevét, a teljesítés idejét és az érdemjegyet. A specializáció teljesítése esetén a diploma mellé egy betétlapot kap a hallgató a Tanárképzési Központtól.

Miért érdemes elvégezni a szakmai specializációt?

  • A szakmai specializáció elvégzése többletpontot jelent a PhD felvételinél.
  • Olyan tárgyakat is fel lehet venni, amelyekre alapvetően nem lenne lehetőség a normál képzésen belül.

Ösztöndíjak és hallgatói pályázatok (Éliás János)

Az egyes, itt bemutatott ösztöndíjakra vonatkozó további információ, űrlapok, valamint az ösztöndíjakra vonatkozó jogszabályi háttér leírása a https://btk.unideb.hu/hu/node/111 webcímen érhető el.

Tanulmányi ösztöndíj: A tanulmányi ösztöndíj – ahogyan azt a neve is mutatja – a hallgatók tanulmányi teljesítményét díjazza, tehát mindig az ösztöndíjas időszakot megelőző félév tanulmányi eredménye szerint lehet kiérdemelni. A BTK-ra vonatkozóan nincs erre vonatkozó külön szabályozás, az egész egyetemre azonos ösztöndíjrendszer vonatkozik, melyet az ún. ösztöndíjindex alapján írnak ki (az egyes hallgatók féléves ösztöndíjindexe megtalálható a Neptun Tanulmányi átlagok c. menüpontjában). Az ösztöndíjindexeket csökkenő sorrendbe rendezve négy különböző sávba sorolják, és legfeljebb a hallgatók 35%-a részesülhet díjazásban. Fontos kiemelni, hogy az egynél több szakot vivő (pl. tanárszakos) hallgatókat mindegyik szakjukon besorolják egy adott sávba, az így kapott pénzösszeget átlagolják és a Neptun-rendszeren belül ez az átlagösszeg kerül kiírásra. A tanulmányi ösztöndíjra nem kell külön pályázni, az adott tanulmányi eredményt teljesítő hallgatók automatikusan részesülnek benne. Az ösztöndíjat öt hónapon keresztül biztosítja az egyetem úgy, hogy az első két hónap ösztöndíját egy összegben kapják meg a hallgatók (az őszi félévekben októberben, a tavaszi félévekben márciusban). Az ösztöndíj mértéke jelenleg az egyes kategóriákban havi 13 000–38 000 Ft.

Kiemelt szakmai (volt demonstrátori) ösztöndíj: A kiemelt szakmai ösztöndíjat a kiemelkedő szakmai, tudományos teljesítményt végző hallgatók nyerhetik el. Az ösztöndíjra pályázat benyújtása szükséges a BTK mindenkori oktatási dékánhelyettese részére. Minden nappali tagozatos, aktív jogviszonnyal rendelkező állami ösztöndíjas hallgató pályázhat az ösztöndíjra, aki legalább két lezárt félévvel rendelkezik, és az utolsó két lezárt félévben teljesített legalább 55 kreditet, valamint az ösztöndíjindex-átlaga legalább 3,80. A pályázáshoz nem kötelező, de előnyt jelent, ha a hallgató valamilyen tudományos diákkörben, szakkollégiumban, tehetséggondozó programban, intézeti/tanszéki kutatási munkában vesz részt, illetve publikációs tevékenységet folytat. Fontos kitétel továbbá, hogy a hallgató a megpályázott tanévben nem részesülhet ÚNKP vagy nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban, ez utóbbiak a pályázat érvénytelenségét vonják maguk után. A kiemelt szakmai ösztöndíjban részesülőknek a kapott összeg fejében feladatokat is kell vállalniuk, melyekkel segítik az intézetet vagy tanszéket: így szerepet kell vállalniuk az adminisztrációs, könyvtári és egyéb feladatokban, valamint az intézet oktató- és kutatómunkájában. Az ösztöndíjas időszak első félévének végén ezen kívül a pályázatot elnyerő hallgató köteles maximum egy oldalban benyújtani egy szakmai beszámolót az oktatási dékánhelyettes részére, melynek elmulasztása esetén a tanév második félévében nem részesülhet az ösztöndíjban. A kiemelt szakmai ösztöndíjat az egyes félévek végén, egy-egy összegben kapják meg a sikeres pályázók ösztöndíj-kiegészítés formájában. Az ösztöndíj mértéke jelenleg félévenként 50 000 Ft.

Mesterképzési szakmai ösztöndíj: A mesterképzési szakmai ösztöndíjat a mesterképzés (MA) első évfolyam első félévére beiratkozott hallgatók nyerhetik el, amelyhez pályázatot kell benyújtani a BTK Tanulmányi Osztályra. Minden nappali tagozatos, aktív jogviszonnyal rendelkező állami ösztöndíjas, teljes idejű képzésben részt vevő mesterképzéses hallgató pályázhat az ösztöndíjra, aki a mesterképzés első félévében legalább 20 felvett kredittel rendelkezik, a mesterképzésre felvételi jogalapot jelentő előző képzés során legalább 3,00 összesített korrigált kreditindexet ért el, illetve az alapképzési oklevele legalább jó (4) minősítésű. Az a hallgató is pályázhat az ösztöndíjra, aki a beiratkozást követő két félévét passzív jogviszonyban töltötte, és a megpályázott tanévben kezdi a mesterképzésen az első aktív félévét. Az ösztöndíj odaítélésében négy szempont mérvadó: a hallgató alapképzésben nyújtott teljesítménye (összesített korrigált kreditindex), az alapképzési oklevél minősítése, a megpályázni kívánt tanév első félévében felvett kreditek száma, valamint a nyelvvizsgák szerint mérlegelik a hallgató pályázatát. A mesterképzési szakmai ösztöndíj egyszeri alkalommal elnyerhető juttatás, melyet a megpályázott tanév áprilisában folyósítanak. Az ösztöndíj mértéke jelenleg egyszeri 15 000–30 000 Ft.

Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj: A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat az igen kiváló szakmai teljesítményt, valamint kitűnő tanulmányi eredményeket elérő hallgatók nyerhetik el. Az ösztöndíjra pályázat benyújtása szükséges az oktatásért felelős miniszternek címezve, az illetékes kar vezetője részére. A BTK-n minden nappali tagozatos, aktív jogviszonnyal rendelkező, állami ösztöndíjas vagy önköltséges alap-, mester- vagy osztatlan képzésben résztvevő hallgató pályázhat az ösztöndíjra, aki legalább két lezárt félévvel rendelkezik, és az utolsó két lezárt félévben teljesített legalább 55 kreditet, valamint az ösztöndíjindexe mindkét félévben legalább 3,50 volt. Az ösztöndíjat egy tanévre (10 hónapra) lehet elnyerni, így aki az őszi félévben végez a képzésével, nem pályázhatja meg az ösztöndíjat. Kivételt jelent ez alól, ha a hallgató (amennyiben van rá lehetősége) keresztféléves képzésben a tavaszi szemeszterben folytatja a képzését valamelyik felsőoktatási intézményben: ez esetben jogosult a juttatásra. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban részesülő hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból, tehát kimagasló tanulmányi eredmény esetén a hallgató az egyetemtől is kaphat juttatást. A pályázáshoz nem kötelező, de nagy előnyt jelent, ha a hallgató valamilyen tudományos diákkörben, szakkollégiumban, tehetséggondozó programban, intézeti/tanszéki kutatási munkában vesz részt, illetve publikációs tevékenységet folytat. A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat egy tanévre, azaz 10 hónapra (szeptember–június) kapják meg a sikeres pályázók az egyetemen keresztül. Fontos kitétel továbbá, hogy a hallgató a megpályázott tanévben nem részesülhet Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) ösztöndíjában vagy kiemelt szakmai ösztöndíjban, ez utóbbiak a pályázat érvénytelenségét vonják maguk után. Az ösztöndíj mértéke jelenleg havonta 40 000 Ft.

Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP): Az Új Nemzeti Kiválósági Program célja a tudományos utánpótlás megerősítése, a tudományos életpálya vonzóvá tétele, a kiváló oktatók, kutatók pályán és itthon tartása, illetve az egyetemek tudományos teljesítményének ösztönzése. Ezt az ösztöndíjat tehát a kutatói ambíciókkal rendelkező, igen kiváló szakmai teljesítményt, valamint kitűnő tanulmányi eredményeket elérő hallgatók nyerhetik el. Az ÚNKP több ösztöndíjprogramot is hirdet, azonban most csak ezek közös, egyben legfontosabb jellemzőit ismertetjük. A BTK-n minden nappali tagozatos, aktív jogviszonnyal rendelkező, állami ösztöndíjas vagy önköltséges alap-, mester-, osztatlan, valamint doktori képzésben résztvevő hallgató pályázhat az ösztöndíjra, akik nem töltötték be 45. életévüket, valamint az utolsó két félévük súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,00 (egy lezárt félév esetén csak azt veszik számításba). A pályázáshoz nem kötelező, de nagy előnyt jelent, ha a hallgató valamilyen tudományos diákkörben, szakkollégiumban, tehetséggondozó programban, intézeti/tanszéki kutatási munkában vesz részt, illetve publikációs tevékenységet folytat, hiszen az ösztöndíj odaítélésekor ezek nagyban befolyásolják a végeredményt (minden egyes tagságért, teljesítményért pont jár, amelyek alapján felállítják a végső rangsort). A pályázatot nyert hallgatók 5 vagy 10 havi ösztöndíjban részesülhetnek, a fogadó felsőoktatási intézmények pedig a saját nyertes pályázóik ösztöndíj összegének 40%-a mértékében kutatási-működési támogatást kapnak. A pályázat fontos eleme a kutatási terv benyújtása, mivel ebben részletezi a hallgató, hogy a tervezett ösztöndíjas időszakban milyen irányú és mennyiségű munkát fog előreláthatólag végezni. Az ÚNKP kiváló lehetőség, hogy a kutató hallgatók megfelelő anyagi támogatáshoz jussanak, ezáltal segítséget kínál arra is, hogy tudományos utazásra, vagy könyvekre és eszközökre fordítsák az összeg egy erre kijelölt részét. A teljesítmények és az eredmények kapcsán elég rugalmas a program, elfogadják a hallgatón kívül álló okokból bekövetkező eltéréseket, pl. az adott kutatás nem hozott áttörő eredményt, vagy a teljesítmények eltérnek az eredeti tervektől. Fontos kiemelnünk azonban, hogy bizonyos eszközöket és az összes, ösztöndíjból vásárolt könyvet a kutatási időszakot követően az egyetem, intézet részére le kell adni. Az ÚNKP ösztöndíjait 5 vagy 10 hónapra kaphatják meg a sikeres pályázók az egyetemen keresztül. Az ösztöndíj mértéke jelenleg támogatott célcsoporttól függően havonta 50 000–350 000 Ft.

Országos Tudományos Diákköri Konferencia (Éliás János)

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) az ország legnagyobb tudományos rendezvényeként a tehetséges alkotó fiatalok színvonalas bemutatkozási lehetősége, így fontos eleme a minőségi magyar felsőoktatással kapcsolatos nemzetstratégiai törekvéseknek. A konferenciasorozat célja a felsőoktatásban tanuló tehetséges hallgatók munkájának megbecsülése, a tanár-diák kapcsolatok erősítése, támogatása, a diáktudományos tevékenység országos nyilvánossága és elismerése. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) minden páratlan év tavaszán 16 tudományterületi szekcióban hirdeti meg az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát. A rendezvénysorozat meghatározó esemény a szekciókat befogadó felsőoktatási intézmények számára, és több ezer pályázó hallgató, konzulens, bíráló, szponzor, valamint érdeklődő tevékeny részvételével zajlik.

Az OTDK-n való részvétel előkészítése már jóval a rendezvény előtt elkezdődik. Ha egy hallgató kutatói ambícióval rendelkezik, s azt ezen a fórumon kívánja előadni, elsőként egy témát kell választania, ami érdekli, szívesen elmélyülne benne. A témaválasztás többféleképpen történhet: akár egy meglévő korszak szeretete, vagy egy hallgatott kurzuson egy adott téma iránti érdeklődés is elindíthatja ezt a folyamatot. Ha a hallgató kiválasztotta a témáját, a következő lépés egy témavezető, konzulens felkeresése, aki irányítja, valamint tanácsokkal látja el a hallgatót a kutatás megkezdésében.

A harmadik, és egyben a legfontosabb lépés maga a kutatás. A kiválasztott témát érdemes minél inkább körbejárni: javasolt összegyűjteni, elolvasni, akár kijegyzetelni a témában korábban született szakirodalmat, és jó, ha felvetődnek a hallgatóban bizonyos kérdések, hipotézisek, melyekre a szakirodalomban való elmélyülés során nem kapott választ. Ezt követően érdemes felmérni a korszakról rendelkezésre álló levéltári anyagot is, célzottan az országos, vagy szaklevéltárak fondjegyzékeit böngészve. Ezek alapján kirajzolódhatnak a kutatás léptékei, illetve a lehetőségei, egyben esetleges korlátai is. Az anyaggyűjtés során célszerű már a kezdetekben valamiféle rendszer szerint tárolni az összegyűjtött adatokat és főbb gondolatokat, mivel később, a dolgozat összeállításakor nagyban lecsökkentheti az erre ráfordított időt. Ez utóbbi esetében is érdemes kikérni a kutatásban sokkal tapasztaltabb témavezetőt.

A következő lépés az OTDK-ra benyújtott dolgozat megírása: ez a pályamű általában egy 20–50 oldalas munka, amely tartalmazza a kutatási célokat, módszereket, a hipotézist, valamint a legfőbb eredményeket. Mint mindennek, ennek is érdemes utánanézni: elsőként javasoljuk az OTDK pályamunkák formai követelményeinek áttekintését (mely az egyes tudományterületeknek megfelelő honlapon található), valamint egy tudományos munka (pl. szakdolgozat, korábbi versenyek TDK dolgozatai, stb.) A témavezetővel érdemes az alkotási folyamat közben folyamatosan konzultálni, elakadás esetén segítséget kérni, hiszen ez a konzulens fő feladata.

A dolgozat első igazi megmérettetése az intézeti (általában az OTDK előtti ősszel), vagy a kari (általában az OTDK előtti tavasszal) TDK-konferencián való előadás lesz. Ezen a házi versenyen a zsűritagok, azaz az oktatók már elolvassák és értékelik az előzetesen benyújtott, részben készen lévő pályamunkát, valamint a kutatási eredményekről szóló prezentációt is pontozzák. Ez kiváló lehetőség arra, hogy a hallgató tanácsokat gyűjtsön, hogyan haladjon tovább a kutatással, valamint tájékozódhat, hogy a hallgatótársai hol járnak már a kutatásukban. Az intézeti vagy kari TDK versenynek egy elsődleges célja van, hogy a zsűri javasolja, avagy nem javasolja az országos versenyen való részvételt: ez a rendezvény tehát igen nagy mérföldkő az OTDK-ra való jelentkezésben. Az intézeti vagy kari TDK-t követően, amennyiben a hallgató dolgozatát továbbjuttatta a zsűri, regisztrálni kell az OTDT rendszerébe, majd ezután a már elkészített és a zsűri javaslatai alapján kijavított, kibővített dolgozatot ide kell feltölteni. Ennek során kell kiválasztani az OTDT által indított 16 szekcióból kiválasztani azt, amelyik a hallgató szerint a leginkább passzol a dolgozata témájához. Ennek megtörténte után már csak a nevezés van hátra, melyet ugyancsak a már említett rendszeren belül kell megtenni az egyes szekciók szerinti kiírás alapján. Ezt követően, de még az OTDK előtt két vagy több anonim bíráló értékeli a dolgozatot, amelynek pontszámai már beleszámítanak a versenyen elért eredménybe. Az OTDK-n még egyszer szóbeli formátumban kell a hallgatónak referálni a kutatási eredményeiről, melyet egy szakmai zsűri értékel, természetesen az itt szerzett pontok is beleszámítanak a végeredménybe. Az OTDK-n induló hallgatóknak mindenképp javasoljuk, hogy a konferencia 2-3 napján végig legyenek jelen, mivel ezáltal megismerhetik a többi, hozzájuk hasonlóan tehetséges hallgatók előadásait, ismerkedhetnek a tagozati üléseken, kötetlen programokon. A végleges sorrendet az írásbeli és szóbeli pontszámok összege alapján állítják össze, ez alapján osztják ki a helyezéseket (első, második, harmadik), valamint a különdíja(ka)t. Egy OTDK helyezés vagy különdíj több szempontból is előnyös lehet a hallgatóknak: a hallgatót indító kar vagy intézet dönthet úgy, hogy az eredményt elfogadja szakdolgozatként, s azt védés nélkül jelesnek nyilváníthatja, illetve előnyt jelent a mester-, vagy doktori képzésbe való felvételkor is, a kutatás és előadások során szerzett értékes tapasztalatokról nem is beszélve: éppen ezek miatt mindenképpen javasoljuk minden kutatói ambícióval rendelkező hallgató részvételét az Országos Tudományos Diákköri Konferencián.

Hallgatói Önkormányzat (Borbély István)

A Debreceni Egyetemen a hallgatói érdekképviselet az intézmény minden hallgatóját lefedő, jól felépített, bejáratott struktúrában működik, ami garantálja a hallgatók érdekeinek megfelelő képviseletét. A 14 kari hallgatói önkormányzatát a DE Hallgatói Önkormányzat (DEHÖK) fogja össze.

A DEHÖK feladata a legvelősebben két szóval írható le: érdekképviselet és rendezvényszervezés. A hallgatók a panaszaikkal, sérelmeikkel bátran fordulhatnak a DEHÖK képviselőihez, akik minden esetben próbálják orvosolni, megoldani a problémákat. Emellett folyamatos a különféle rendezvények megszervezése, amelyek célja az egyetemi élet további színesítése.

A szervezet demokratikus működésű, ugyanis kétévente választás keretében jutnak be a hallgatók, akik közül mindenki indulhat a választásokon, valamint mindenki rendelkezik szavazati joggal. Ezt követően állnak fel a hallgatói önkormányzatok élükön az elnökkel, akinek a munkáját különböző alelnökök, ügyvivők, képviselők segítik.

A hallgatói önkormányzat tagjai delegálva vannak a Debreceni Egyetem Szenátusába, a különböző intézményi bizottságokba, kari és intézeti tanácsokba, ezzel biztosítva azt, hogy a hallgatók érdekei mindig megfelelően képviselve legyenek az egyetemi döntéshozatalok során.

A DEHÖK dolga olyan nagyszabású programok, mint a gólyatábor, gólyabál szervezése, de a Bölcsészettudományi Kar esetében a tanári bál, valamint a BIT’Z többnapos „fesztiválhét” lebonyolítása is. Ezen kívül a BTK HÖK tagjai minden szemeszterben változó programokat szerveznek, hogy a hallgatók hétköznapjaiba szórakozást, kikapcsolódást, ismerkedési lehetőséget is csempésszenek. Továbbá a különböző szakestek, szakhetek támogatása, szervezésének segítése is a DEHÖK, illetve a kari hallgatói önkormányzatok hatáskörébe tartozik.

Kollégiumok

A kollégiumba való bekerülés feltételei (Szabó Ágnes Erzsébet)

A Debreceni Egyetem számos kollégiumi férőhellyel rendelkezik, melyek különféle lehetőségeket nyújtanak a diákok számára. A Kollégiumi Felvételi és Szociális bizottság minden év májusában felvételt hirdet a felsőbb éves hallgatók számára. Ennek eredménye általában július elejére várható. A hallgatókat előre meghatározott ponthatárok alapján veszik fel az általuk megjelölt kollégiumok valamelyikébe, a bejelölt sorrendet figyelembe véve. A kimaradó helyekre pályáznak a felvételt nyert elsőéves diákok augusztustól. A pályázatokat a hónap közepére bírálja el egy döntőbizottság. Ha valakinek nem sikerült felvételt nyernie, méltányossági kérelemmel fordulhat a bizottság felé, a szükséges további papírok csatolásával. Ezeket a kérvényeket pár héten belül bírálják el, általában pozitívan, főleg, ha csak pár ponttal maradt valaki alatta a ponthatárnak. Az is lehetséges, hogy egy jelentkezőt nem oda vettek fel, ahová leginkább szeretett volna kerülni. Ilyenkor kollégiumi csere is lehetséges egy hallgatóval hivatalos úton. Mindemellett arra is lehetőség van, hogy szobabeosztási kérelemmel ismerős hallgatók kerüljenek egy szobába.

A kollégiumba bekerülésnek különböző feltételei vannak. Elsőévesként leginkább a szociális helyzetet, az egyetemtől való távolságot veszik figyelembe. Tehát anyagi körülmények, családi állapot, ezeket hivatalos dokumentummal kell igazolni. Ezeket az igazolásokat érdemes időben beszerezni, és feladni őket postán az aláírt jelentkezési lappal együtt. Felsőbb évesek esetében a tanulmányi eredmények jobban számítanak a bejutásnál, tehát fontos, hogy a magas átlag és kreditindex előnyt jelent. A jelentkezés után nem szabad elfeledkezni az eljárási díj határidőn belüli befizetéséről. Ezt minden hallgatónak saját magának kell kiírnia a Neptun „Befizetések” menüpontjában. Van olyan kollégium, mely igazolványképet is kér emailben a hallgatótól, ezt is érdemes időben elküldeni a feltüntetett címre.

Az egyetemi kollégiumok hivatalos honlapján adnak tájékoztatást a felvételről. Ezt követően vissza kell küldeni majd az aláírt bentlakási feltételeket, esetlegesen a szobabeosztási kérelmet.

A Debreceni Egyetemnek több nagyobb kollégiuma van. A főépület közelében található a Kossuth I-II-III. Kollégiumok. Ezek egy, kettő és három személyesek, különböző árkategóriákkal. Legjobb választás azoknak, akik nem akarnak sokat ingázni az egyetem és a lakóhelyük között. A színvonalas szobákban külön konyhablokk, fürdőszoba van. Az Egyetem sugárúton egyenesen haladva található Tisza István Kollégium és a Márton Áron Kollégium. Ezek valamivel olcsóbban biztosítanak férőhelyet. A kellemes környezetben közös konyha és fürdőszobablokkok vannak. A Böszörményi út irányában található a Campus Hotel, ahol rengeteg kitűnő, modern szoba, saját étterem és egyéb szolgáltatások várnak a hallgatókra. Fontos lehet megemlíteni az egyéb kollégiumokat is, mint az Arany János Kollégium, vagy a Sportkollégium, a Weiner Leó Kollégium, illetve vannak az egyetemtől független egyházi kollégiumok is, mint a Szent János Kollégium, hova szintén érdemes lehet jelentkezni.

Szent Miklós Görögkatolikus Diákotthon és Görögkatolikus Roma Szakkollégium (Laczkó Szilárd): A Diákotthon és Szakkollégium a Petőfi tér 9. alatt található, a Nagyállomás mellett. Mindkét tagintézményre igaz, hogy nemcsak görögkatolikus hallgatókat vesznek fel, így bátran jelentkezhet bármely más felekezethez tartozó hallgató is. A hallgatók 2,3,4 fős szobákban kerülnek elhelyezésre. A kollégium emeletenként önálló konyhával rendelkezik. A kikapcsolódni vágyókat a 2.emeleten csocsóasztal, a 3.emeleten billiárd, asztalitenisz és csocsó várja. A lelki élet esti imákban, önkéntes tevékenységekben, zarándoklatokban teljesedik ki.

És mire is számíthat a kollégista a kollégiumi évei alatt? Megtanulhat másokhoz alkalmazkodni, függetlenedni úgy, hogy belekerül egy nyüzsgő világba, ahol új embereket ismerhet meg, barátokat találhat, akik segíthetnek, eligazíthatnak. Továbbá részt lehet venni számos kollégiumi programon, amik elősegíthetik, hogy csapatjátékossá váljanak a hallgatók.

Éttermek, kávézók az egyetem környékén (Szabó Ágnes Erzsébet)

Merre érdemes elindulni az éhes vagy épp egy jó kávéra szomjazó egyetemistának, ha az egyetemhez közel keresi a megfelelő helyet? A Főépülethez közel számos lehetőség akad erre. Büfé található az Egyetem szinte valamennyi épületében, ahol van lehetőség kávézni, és színes a választék ételek tekintetében is.

Azonban ha valódi kávézói élményt szeretne az ember megtapasztalni, érdemes lehet ellátogatni az Élettudományi Könyvtár melletti kávézóba. Jó időben a hangulatos, szökőkút melletti terasza is látogatható. Az Egyetem téri templom lábánál található Pepe Pannini kávézóként is működik, viszont itt a választék jóval bőségesebb. Egyaránt lehet szendvicseket, mindenféle reggeli és könnyű ebédnek való étellel találkozni. Itt a vegánok és vegák is találhatnak megfelelő ennivalót maguk számára.

Az egyetem egyik legújabb épülete, a Learning Center is sok meglepetést tartogat azok számára, akik gasztronómiai élvezetekre vágynak. A kávé, üdítők mellett pizzát és különféle főtt ételeket is árulnak az építményben. A kiszolgáló pulthoz egy nagy éttermi rész és egy kültéri terasz is tartozik. Itt akár tanulhatsz is étkezés közben, hiszen nyugodt körülményeket biztosítanak a diákok számára.

Az egyetem közelében található a nemrégiben megnyílt Next Bistro & Café. A vendégek itt extravagáns ételekkel és jól elkészített kávékkal találkozhat. Jó időben pedig nyitott terasz várja a látogatókat.

Ha háziasabb, vagy akár különlegesebb, finoman elkészített ételeket szeretne fogyasztani az egyetemista, akkor érdemes betérni az állandóan pezsgő Nagyerdei Étterem ebédlőjébe. Az árak „hallgató-barátok”, a hangulat kellemes, és a választék mindig nagy. Itt bárki megtalálja azt, ami épp kedvének és ízlésének kedvez: a levesektől kezdve, a második fogásokon át a süteményekig. Mindezt gyors kiszolgálással, tehát akkor sem kell kétségbe esni, ha esetleg nagyobb sorba fut bele a látogató. Azok számára, akik gyors ételekre vagy büfé hangulatra vágynak, bátran ajánlható a Both-Dega is, ami az egyetemi villamosmegállóban található.

Legutóbbi frissítés: 2023. 05. 08. 10:26