Szilágyi Zsolt

publikációs lista 2012

 

A) lektorált/referált tudományos közlemények (a MAB-nak a törzstagságra vonatkozó szempontrendszere alapján, lásd a függeléket)

 

I. Szakkönyv, monográfia

1. Külföldön idegen nyelven             --

2. Magyarországon idegen nyelven   --

3. Külföldön magyarul                      --

4. Magyarországon magyarul            

 

1.      Szilágyi Zsolt: Homokváros. Kecskemét történeti földrajzi látószögek metszetében. (Kecskeméti Örökség Könyvek 2.) Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány, Kecskemét, 2012. 188.

 

 

II. Egyetemi/főiskolai tankönyv

1. Külföldön idegen nyelven             --

2. Magyarországon idegen nyelven   --

3. Külföldön magyarul                      --

4. Magyarországon magyarul             --

 

III. Könyvfejezet

1. Külföldön idegen nyelven             --

2. Magyarországon idegen nyelven   --

3. Külföldön magyarul                      --

4. Magyarországon magyarul

 

2.      Szilágyi Zsolt: A Sárrét helyzete a regionális központok által rajzolt térben 1920 előtt és után. In: Migráció és asszimiláció Északkelet-Magyarországon és a Partiumban (1715–1992). Studia Historico–Demographica Debrecina I. Demeter Gábor – Bagdi Róbert (szerk.) Thallóczy Lajos Alapítvány a Keleti Kutatásokért. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, 2007. 186–200.

 

IV. Szakfolyóiratban megjelent tanulmány

1. Külföldön idegen nyelven             --

2. Magyarországon idegen nyelven   --

3. Külföldön magyarul                      --                    

4. Magyarországon magyarul

 

1.      Szilágyi Zsolt: Sárrét posztmodern perspektívában. A táj történeti földrajza: az egységesülés és széttagolódás formái. Tér és Társadalom 23. (2009. 2. sz.) 113–133.

2.      Beluszky Pál – Frisnyák Sándor – Gál Zoltán – Győri Róbert – Hajdú Zoltán – Rácz Lajos – Szilágyi Zsolt: Mi a történeti földrajz és kik a történeti földrajzosok? (Kerekasztal-beszélgetés a történeti földrajzról az MTA Regionális Kutatások Központja Budapesti Osztályán 2007. szeptember 3-án. Résztvevők: Beluszky Pál, MTA RKK; Frisnyák Sándor, Nyíregyházi Főiskola; Gál Zoltán, MTA RKK; Győri Róbert, MTA RKK; Hajdú Zoltán, MTA RKK; Rácz Lajos, Szegedi Egyetem; Szilágyi Zsolt, Debreceni Egyetem.) Korall 31. (2008: Április) 5–22.

3.      Szilágyi Zsolt: Szerkezeti alapvonások a Horthy-kori Kecskemét agrártársadalmában. (Benda Gyula díjnyertes tanulmány.) Korall 28–29. (2007. Szeptember) 196–225.

4.      Réfi Attila – Szilágyi Zsolt: Az 1812-es hadjárat és a korán jött tél. Kút 2004. 1. sz. 38–62.

5.      Szilágyi Zsolt: Erdei és Mendöl – a tanya. Agrártörténeti Szemle 45. (2003. 3–4. sz.) 549–563.

6.      Szilágyi Zsolt: A társadalmi tér használata a kecskeméti multifunkcionális elit gyakorlata szerint, 1920–1940. Tér és Társadalom 26. (2012. 3.) 3–29.

7.      Szilágyi Zsolt: Város–tanya-kapcsolat a Horthy-kori Kecskeméten. Tér és Társadalom 25. (2011. 2.) 29–47.

8.      Bartha Ákos–Szilágyi Zsolt: Történelmi tapasztalat mint mentális valóság. A történelemoktatás és a történetírás néhány kérdése a személyes emlékezet tükrében. Forrás 13. (2011. 7–8.) 225–242.

 

V. Gyűjteményes kötetben, konferenciakiadványban megjelent tanulmány

1. Külföldön idegen nyelven             --

2. Magyarországon idegen nyelven   --

3. Külföldön magyarul                      --

4. Magyarországon magyarul            

 

1.      Szilágyi Zsolt: Berettyóújfalu és a Sárrét kapcsolatrendszere. A történeti földrajzi nézőpont egyik lehetséges olvasata. In: Bihari Diéta VI–VII. Szerk. Kolozsvári István – Török Péter. Bihari Múzeum, Berettyóújfalu 2010. 101–126.

2.      Szilágyi Zsolt: Gazdaelit a Horthy-kori Kecskeméten. In: Generációk a történelemben. In: Rendi társadalom – Polgári társadalom 21. (A Hajnal István Kör – Társadalmi Egyesület 2007. évi konferenciájának kötete.) Szerk. Gyáni Gábor – Láczay Magdolna. Kiadja: a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület és a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kara, Nyíregyháza, 2008. 295–307.

3.      Szilágyi Zsolt: Kecskemét agrártársadalma a gazdasági világválság összefüggésében. In: Állam és nemzet a XIX–XX. században (a 2006. március 31 – április 1-én megrendezett Történész Doktoranduszok Debreceni Konferenciája előadásai). Szerk. Bodnár Erzsébet – Demeter Gábor. Debreceni Egyetem Történelmi Doktori Program, Debrecen, 2006. 320–333.

4.      Szilágyi Zsolt: Felelőtlen Napóleon? – avagy az 1812-es tél. In: Adsumus II. Tanulmányok a IV. Eötvös Konferencia előadásáaiból. Eötvös József Collegium, Budapest, 2004.

5.      Szilágyi Zsolt: Elitkutatások és elitfogalmak az utóbbi három évtized magyar történetírásában. In: Acta Universitatis Debreceniensis Series Historica 63. Történeti Tanulmányok 19. „A historiográfia műhelyében”. Tanulmányok a 2010. november 25-én Debrecenben tartott historiográfiai konferencia anyagából. Szerk. Erős Vilmos–Velkey Ferenc. Debreceni Egyetem, Debrecen, 2011 (2012). 151–164.

 

 

B) egyéb tudományos közlemények

 

VI. Szerkesztett  kötet

1. Külföldön idegen nyelven

2. Magyarországon idegen nyelven

3. Külföldön magyarul                     

4. Magyarországon magyarul

 


 

VII. Egyetemi, főiskolai jegyzet

1. Külföldön idegen nyelven

2. Magyarországon idegen nyelven

3. Külföldön magyarul                     

4. Magyarországon magyarul

 

VIII. Ismertetés, recenzió

1. Külföldön idegen nyelven

 

1.      Zsolt Szilágyi: Pál Beluszky and Róbert Győri, The Hungarian Urban Network in the Beginning of the 20th Century. Urban History (Cambridge University Press) 34. (2007. 3.) 539–542.

 

2. Magyarországon idegen nyelven

3. Külföldön magyarul

 

2.      Szilágyi Zsolt: A „történet-író drámája”. Kövér György: A tiszaeszlári dráma. Társadalomtörténeti látószögek. Korunk 3. (2011. 9.) 121–126.

 

4. Magyarországon magyarul

 

IX. Egyéb publikációk


 

FÜGGELÉK

 

MAB-ÁLLÁSPONT: A TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK KÖRE

 

 törzstagság szempontjából figyelembe vesszük az olyan nyomtatott és/vagy elektronikus közleményt (folyóiratcikk[1], egyetemi/főiskolai tankönyv, szakkönyv, tudományos monográfia, könyvrészlet, fordítás ókori klasszikus nyelvből stb.), amely:

a)       a szerző saját kutatási eredményeit mutatja be (könyv esetén ilyenekre tételesen is hivatkozik),

b)       pontos szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz,

c)       ISBN vagy ISSN számmal ellátott,

d)       lektorált[2],

e)       referált (közismert adatbázisban fellelhető)[3],

f)        a tudomány/művészeti ág függvényében impakt faktoros,

g)       szakmai kiadványban vagy kiadványként jelent meg, s ez a kiadvány

h) nemzetközileg vagy legalább országosan jegyzett kiadónál[4],

i) lehetőleg szakmai körökben elterjedt idegen nyelven,

j) jelentős közkönyvtárakban fellelhető és hozzáférhető,

k) megrendelhető vagy megvásárolható.

Figyelembe vesszük publikációként az elkészült műszaki vagy művészi alkotást, az elfogadott hazai és külföldi szabadalmat; hivatkozásként pedig a szabadalom dokumentált megvalósítását, ipari sorozatgyártását.

 

A törzstagság szempontjából nem vesszük figyelembe a következőket:

·         napilapban vagy nem szakmai hetilapban megjelent írás (akkor sem, ha a témája szakmai jellegű),

·         saját kiadásban megjelentetett mű (ha az sem nyelvileg, sem szakmailag nem lektorált)

·         egyetemi, főiskolai jegyzet, segédanyag, handout, példatár, kompiláció, szerkesztés, szöveggondozás stb.

·         rövid (egyoldalas) írás konferencia kiadványban vagy poszteren,

·         (könyv)fordítás, kivéve az ókori klasszikusok fordítását szöveggondozással

·         recenzió (könyvismertetés) vagy kritika (kivéve a hosszabb műelemzést),

·         pályázat keretében vagy megrendelésre készített kutatási jelentés,

·         szakdolgozat, diplomamunka, disszertáció (dr.univ., PhD, DLA, CSc, DSc, székfoglaló),

·         egyéb kézirat-jellegű értekezés, írás,

·         tudománynépszerűsítő írás (pl. Élet és Tudomány-ban)

·         nem kutatási célú és igényű interjú (sem riporterként, sem interjú-alanyként)

·         még meg nem jelent (tervezett vagy „megjelenés alatt álló”) írás.

 

 


 

[1] Folyóirat: rendszeresen, évente tipikusan legalább négyszer (de mindenképpen legalább kétszer), a szóbanforgó periodika számára írt cikkekkel megjelenő, kötetszámmal jelölt kiadvány.

[2] Lektorált (peer reviewed, refereed) publikáció: a művet megjelenés előtt független lektor(ok) véleményezte(ék). A kivonat alapján történt konferencia-előadás elfogadása és konferencia-kiadványban megjelentetése NEM jelent lektorálást.

[3] Referált (referenced) publikáció: a jelölt műve (tehát a könyvfejezetek kivételével minden más mű) a jelölt neve szerint megjelenik egy kereshető adatbázisban (pl., Web of  Science/Science Citation Index, Scopus, Engineering Index stb.), vagy egy referáló folyóiratban.

[4]  Hazai kiadású, nemzetközi megjelenésű publikáció: olyan publikáció, amely hivatalos rendszeres (előfizetéses), nagyobb példányszámú, nemzetközi terjesztésű kiadványban jelent meg.